Felcserélt Feltét
.......
Cselekvő csendes tetemek
nevet suttog, kopott cipő útnak morog,
drága palántáim, a szél torkából szólok;
ingem vásott, rozsdás vászon,
elnyílt virág illat alszik szirmát zárón.
derékágyon kellett égni, érzelmet tépni
csak tőled mertem szebbet kérni,
de elnyelt a hitves diadal hamis győzelme,
idegen test voltam, űzött szavak kötete.
gyökerek fonákja szorul nyakamon,
naivan íveltem tova a pusztulattal harsogón,
ki lelket kutat, áshat mély gödröket,
nem hittem, hogy a búcsúzás ekkorán nyöghet.
maradok ugyanaz, levelek kóros zaja,
gyűrött szavaim, bánó érzelmek zavara,
korlátok nélküli zuhanások szabad esése,
nincs rá tett, az igazi tettlegesre...
ha virraszt a hold, csillagvirágokat szedek,
hitem még ma is, apró kisgyerek.
.
semmi
Passz
mert a felénekelt szavakból siet a hang
mert a felsúgott csönd átválaszol
mert ma is ugyanolyan szar minden
és nincs az égen kilincs sem
belül takaró, kívül meg kicsit sem...
Átfogat
Borús ablakokon játszik a rév,
hideg markába csillagokat dobva,
s a szél síró fákat ver és én úgy érzem;
lelkem sötét utca.
Majd a hajnal keblén, azok a lankadó fények,
mik most fáradtan hunynak szemet
felülnek a mélyből, felreppennek,
eloszlatják fűzfán az összekuszált törött tincseket.
S tán az állomás padján zokog egy vén dal,
nem látják a férfi arcát, hangját, hogy beteg,
ki vakon keresi dühödt visszagondolt szavát,
s hangszerén egyetlen húrt penget:
azt dúdolja, szeret...
Szeret egyet.
A terrorizmus napja
Lesz egy nap, amikor a hibernikus álmok összetörnek.
Mert valóra váltak.
Szombat esti láz lesz,
esernyővel fogunk tolakodni, ezt már
előre eltervezték a meteorhősök monitorain.
Fényes külcsín és ezüst vedrek lesznek az asztalon
nagy habos tornyokkal a közepén és beleszúrom a tekintetem
minden illatozó ingerbe...
Tesóm úgy felvarratta a ráncait, mint az esküvői ruháját,
de szépen néz ki, meg kellett kérdeznem: hol esett el?
Holnap előkerülnek a tépőzáras ruhák, lesz csúcspont,
lesznek felkarolt lányok és lesznek kopogós cipők karcsú lábakkal - remélem és
szoknya alá rejtett tekintetek meg jól lakottak is, ki is esik a prizma
meg az idő is és sok pohárral csalom meg a kedvetlenségemet, mert
mindegy, inkább nem hagyom el azt a szót, megtartogatom,
úgyis tarkón vágná valaki...
Lesz majd egy ilyen háztartási gép is, amivel fölveszik a mozgásainkat
és utánozni tudják a tv-ben...
Az a baj ezzel az egész nagy habos ünnepléssel,
hogy az esküvőből Rendőr Bál lesz, ki fogom tapsolni őket,
van némi rezonális tapasztalatom már ebben.
Jah, hogy miért is lesz az?
Mert a sógim is ilyen villanós kocsival üzletelei le a
bajba jutottakat : )
Asszem úgy bebaszok, mint a körhinta,
de legalább az egyenes utakon is jól körbe tudok nézni
meg sugarakat dobli, művészien tudok néha : /
Szóval kívánjatok kellemes szertartás és,
ha az égbolt kicsapja a biztosítékot, tudjátok, hogy egy
csillagzatnyi villanykörtét vertem le, azokkal is tudok veszekedni...
Nah, hallanihalijót mindenkinek!
Pilinszky - Tilos Csillagon
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
Légy vakmerő, itélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem birom tovább!
Én nem kivántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
Kategóriák
Olvasói hozzászólások
- Pilinszky - Tilos Csillagon
- (4) - johny99 - 2011/07/07
- Önérzet
- (2) - johny99 - 2011/06/27
- írj rá, itt a minta
- (2) - johny99 - 2011/06/04
- Valami ilyesmi...
- (4) - johny99 - 2010/11/21
- Kótyagosító
- (2) - johny99 - 2010/11/07
Korábbi bejegyzések
Archívum
Hasznos linkek
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): johny99